Magyarországon az épületek csaknem kétharmada továbbra is túlzott energiafogyasztónak tekinthető, ebből pedig nem csak a lakóépületek, hanem az irodaházak, bevásárló-, és logisztikai központok is jócskán kiveszik részüket. Bár kétségtelen, hogy több uniós és hazai kezdeményezés is igyekszik az épületüzemeltetőket az energiahatékonyság felé terelni, a probléma jelentősége a tavaly elszabadult energiaárak után gyűrűzött be érezhetően.
Az energiahatékonyság minden ingatlankezelőnek kiemelten fontos, említhetjük a zöld, fenntartható törekvésekben való részvételt, vagy az épületfelügyeleti rendszerek automatizálását, azonban a megemelkedett árak mellett érződik csak igazán az elavult és nem energiatakarékos épületek költséges üzemeltetése.
Az épületek energiaigényének döntő része a téli fűtésből, illetve a nyári hűtésből származik, nem pedig az épületben elhelyezett egyéb berendezések áramszükségletéből, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Hazánkban nehéz elképzelni olyan órákat, ahol áramkimaradással kellene szembenéznünk, azonban egyre több európai országban, mint Franciaországban, Finnországban vagy Spanyolországban a lakosság, és a közösségi épületek üzemeltetői gyakorlati tanácsokat kapnak a nyári időszakban arra, hogy hogyan tudják az épületeket lehűteni az elektromos hálózatot jelentősen megterhelő hűtő berendezések működtetésének minimalizálása közben.
Az ENSZ meteorológiai szervezet (WMO) közlése szerint a július 3. és 9. közötti időszak volt a Föld eddigi legmelegebb hete, hazánkba pedig most robbant csak be igazán a nyár: a július 10-i héten a MAVIR adatai alapján az átlagos 4980 MW terheléshez képest 6200 MW fölé is ment az országos bruttó rendszerterhelés, ehhez pedig nagyban hozzájárult az épületek hűtése a forró órákban. Az energiafelhasználást az is nagyban megnöveli, hogy a koronavírus járvány után a legtöbb munkáltató engedélyezte dolgozói számára az otthoni munkavégzést, így lényegében duplán használjuk fel az egy főre jutó energiát, amelyet korábban az irodaházakban tettünk.
Az üzemeltetők számára is jól ismert, bevett gyakorlatok vannak az épületek energiapazarlásának kiküszöbölésére, mint a hőátadást csökkentő szigetelések, az energiahatékony nyílászárók beszerelése, a különböző fűtési, szellőztető, légkondicionáló rendszerek vagy az okos berendezések működtetése, de gondolhatunk az energiafüggőséget csökkentő megújuló energiarendszerek telepítésére is. Az energiagazdálkodási rendszerekre az épület üzemeltetők inkább az energiahatékonysági ökoszisztémát összefogó eszközként tekintenek, nem pedig a hatékonyságot fokozó megoldásra, amely jelentős üzemeltetési költségeket spórolhat meg számukra.
Itthon az épületek döntő többsége nem felel meg a hazai és uniós energiahatékonysági előírásoknak, azonban az elmúlt évek felújításának, korszerűsítések számában is látszik, hogy az energiapazarlás csökkentésére megvan a hajlandóság, leginkább a költségek csökkentése nyomán
– fogalmazott Kerekes Sándor, a Grape Solutions Zrt. szoftveres energetikai megoldásokkal foglalkozó tanácsadója. „Az elmúlt években épült ingatlanokban és kereskedelmi-, középületekben már alapvető, hogy épületfelügyeleti rendszerrel rendelkeznek, azonban ezek a rendszerek sokszor nem veszik figyelembe az épületek külső és belső környezetének sajátosságait és az ezekben bekövetkező változásokat, így nem tudnak mindenre kiterjedő segítséget nyújtani az energia helyes felhasználásában” – teszi hozzá.
Az már régóta ismert, hogy az IoT rendszerek nagyban hozzájárulnak az épületfelügyeleti rendszerekben rejlő potenciál kiaknázásához, segítenek az energiafogyasztás valós idejű nyomon követésében, vezérlésében és optimalizálásában, ami pedig jelentős energiamegtakarítást és környezeti előnyöket eredményez az üzemeltetők számára. Azonban az okos eszközökkel üzemeltetett rendszerek hiányossága, hogy nem képesek minden esetben megkülönböztetni az épületeket egymástól. Más szabványok, és tulajdonságok igazak egy irodaházra, egy logisztikai központra, vagy egy kereskedelmi épületre, így máshogy is kell őket energiahatékonysági szempontból menedzselni.
Azt tapasztaltuk, hogy az épületfelügyeleti rendszerek önmagukban nem nyújtanak széleskörű megoldást az energiapazarló területek felderítésében, ehhez arra van szükség, hogy a szoftvert az épület belső és külső tulajdonságaihoz igazíthassuk, és erre hozzunk létre energiahatékonyságot fokozó automatizációkat. Jelenleg több pilot projekten dolgozunk partnereinkkel közösen, ahol energetikai auditorok segítségével elemezzük a szoftverünk által gyűjtött adatokat, majd azokon a területeken, ahol energiaveszteséget tapasztalunk, egyedi szabályrendszert hozunk létre, amely csökkenti az adott eszköz vagy eszközcsoportok energia fogyasztását
– meséli.
Energiapazarló gyakorlatokhoz sorolható, hogy sok esetben a felügyeleti rendszerek nincsenek zónákra osztva. Képzeljük el azt, amikor egy irodai szobában egyedül tartózkodó munkavállaló ugyan olyan hőmérsékleti körülmények között dolgozik, mint azok, akik többen egy meeting szobában ülnek, akár órákon keresztül. A két esetben merőben eltérő energiafelhasználási igényekről beszélhetünk, ebben pedig az épületenergetikai szoftverek nyújthatnak segítséget.
„Jelenleg is azon dolgozunk, hogy Erbor megoldásunkban, a külső és belső környezeti tulajdonságokat figyelembe véve olyan szabályrendszereket hozhassunk létre, amelyek érzékelve a környezetben bekövetkező változásokat, automatikusan, emberi beavatkozás nélkül hajtják végre az előre meghatározott parancsokat. A rendszerbe épített időjárás előrejelző funkció segítségével a szoftver automatikusan tudni fogja, hogy nem szükséges több energiát felhasználnia a helység 22 fokos lehűtésére, ha egy órán belül a külső környezeti viszonyok hatására csökkeni fog a hőmérséklet a belső területeken is. De ilyen intelligens energiahatékonysági funkció továbbá, amikor a rendszer automatikusan érzékeli a helységben tartózkodó személyek számát és az előre kiszámított egy főre jutó hőkibocsátás tudatában nem fűti az épületet teljes kapacitáson, hiszen a bent lévő tömeg részben megteszi ezt” – fejtette ki. Az épületenergetikai szoftver sajátossága, hogy nem a meglévő épületfelügyeleti rendszert menedzseli, hanem kizárólagosan azon adatpontokat, amelyek az adott szabály végrehajtásához szükségesek. Így a szoftver nem befolyásolja az üzletileg kritikus rendszerek működését, mint például gyártósor, riasztó vagy a tűzjelző üzemelését.
Az épületek energiahatékonyságának, korszerűsítésének témakörében természetesen nem mehetünk el a megújuló energia mellett sem. Egyre tudatosabbak vagyunk a fenntarthatóságot illetően, ez abban is megmutatkozik, hogy az újépítésű létesítményeket már a zöld energia felhasználásával tervezik meg, de a meglévő intézmények is növekvő tempóban nyitnak például a napenergia felé.
Mint ahogy a legtöbb szoftverünket, az épületenergetikai rendszert is úgy terveztük, hogy összeköthető legyen más megoldásokkal, például egy napelemes IT rendszerrel. A Meteo-val az épületüzemeltetők képesek előre látni, hogy mekkora lesz adott időszakban a napelemes rendszer termelése, illetve a napenergia felhasználása. Ezt beépített algoritmusok és az időjárás előrejelzés folyamatos figyelésével teszi
- egészítette ki Kerekes Sándor, a Grape Solutions Zrt. tanácsadója.
Előzetes becsléseik azt mutatják, hogy az épületenergetikai szoftverek használatával negyedére csökkenthető az energiapazarlás, modern épületeknél 5-15%-os, míg a 10 évnél idősebb épületeknél 15-30%-os megtakarítás is elérhető.
A 15-20 évnél idősebb épületek esetében már komoly anyagi vonzattal jár a korszerűsítés, hiszen meglévő berendezéseket és rendszereket kell cserélni, azonban a szoftveres megoldás egyidejű implementálása akár felére is csökkentheti a beruházási költségeket.
(x)
